A nemdohányzók védelméről szóló 1999. évi XLII. törvény 2016. május 20-án életbe lépett módosításai jelentősen érintik az elektronikus cigaretta és dohányzást imitáló elektronikus eszköz használatának feltételeit.

A jogszabályban fogalmak módosultak, illetve új fogalmak is bevezetésre kerültek.

A dohánytermék fogalma a módosítást követően az alábbi: fogyasztható termék, amely akár csak részben is- géntechnológiával módosított vagy módosítatlan formában- dohányt tartalmaz.

A dohányzás fogalma is módosult, így dohányzásnak minősül a dohánytermék, illetve dohányzási célú gyógynövénytermék füstképződéssel járó elégetése.

Új fogalomként került bele a jogszabályba az elektronikus cigaretta. A jogszabálynak megfelelően elektronikus cigaretta olyan egyszer használatos, vagy utántöltő flakonnal és tartállyal vagy egyszer használatos patronokkal utántölthető elektronikus termék, amely szopókán keresztül nikotintartalmú pára fogyasztását teszi lehetővé (vagy annak bármely alkatrésze, beleértve a patronokat, a tartályokat és a patron vagy tartály nélküli készüléket is).

Dohányzást imitáló eszközként került meghatározásra az olyan egyszer használatos elektronikus termék, amely szopókán keresztül nikotinmentes pára fogyasztását teszi lehetővé.

Hol nem lehet dohányozni?

2016. május 20.-át követően a dohányzás számára kijelölt helyek kivételével nem szabad dohányozni, elektronikus cigarettát vagy dohányzást imitáló elektronikus eszközt használni:

  • közforgalmú intézménynek a nyilvánosság számára nyitva álló helyiségeiben,
  • közösségi közlekedési eszközökön,
  • munkahelyen,
  • közterületnek minősülő a gyalogos forgalom számára nyitva álló aluljárókban, és egyéb, zárt légterű közforgalmú közlekedő összekötő terekben,
  • közterületi játszótereken,
  • játszóterek külső határvonalától számított 5 méteres távolságon belül,
  • közforgalmú vasúti szolgáltatás nyújtására szolgáló vasúti üzemi létesítmények és a vasúti pálya tartozékainak személyforgalom számára megnyitott területein,
  • közösségi közlekedési eszközök megállóiban, várakozóhelyein, illetve helyiségben, valamint nyílt légterű megálló, várakozóhely esetén annak külső határvonalától számított 5 méteres távolságon belül (ha a külső határvonal nem állapítható meg egyértelműen, akkor a megállót vagy várakozóhelyet kijelölő táblától vagy más jelzéstől számított 5 méteres sugarú körnek megfelelő körzetben)
  • egészségügyi szolgáltató közforgalom számára nyitva álló bejáratától számított 10 méteren belül.

Hol engedélyezett a dohányzás?

  • kijelölt dohányzó helyeken
  • szállásszolgáltatást nyújtó intézmények kifejezetten dohányzóként kiadott és ekként megjelölt, zárt légterű szobáiban (feltéve, hogy a dohányzást más rendelkezés vagy tűzvédelmi előírás nem tiltja)

Dohányzó helyek kijelölése

A helyek kijelölését a nemdohányzók védelméről szóló törvény részletesen rendelkezik.

Az egészségvédelmi bírságról

A törvény lehetőséget ad egészségvédelmi bírság megfizettetésére. Egészségvédelmi bírság megfizetésére kötelezhető a jogsértő természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet. A jogszabály betartását az egészségügyi államigazgatási szerv ellenőrzi.

Egészségvédelmi bírság természetes személy esetében csak abban az esetben szabható ki, ha a természetes személy a cselekmény elkövetésekor a 14. életévét betöltötte.

Az egészségvédelmi bírság összege a dohányzással összefüggő tilalmak, korlátozások megsértése esetén legalább 20.000 legfeljebb 50.000 Ft.

A dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó előírások megsértése, a dohányzási tilalom ellenőrzésének elmulasztása esetén 100.000-250.000 Ft bírság szabható ki a kötelezettségek betartásáért felelős személy tekintetében. Az intézmény, szervezet, üzemeltető vagy gazdasági társaság tekintetében a bírság összege 1.000.000- 2.500.000 Ft.